A munka és a magánélet egyensúlya

A munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartásának kérdése egyre gyakrabban merül föl életünkben. Sok embernél jut nagy szerep a karrier építésnek, amely által a munka központi szerepet kap az életben, gyakran más, fontos teendők és területek rovására.

Greenhaus szerint a munka-magánélet egyensúlya az elégedettség és jó működés, a munkában és otthon is, a lehető legkisebb szerepkonfliktussal. Aycan tovább bővítette ezt a koncepciót, szerinte az egyensúly a feladatok kielégítő teljesítése az élet 3 fontos területén. Ezek a területek pedig a munka, a családi és a magánélet. A munkához tartozik a munkaidő, a munka intenzitása, és az, hogy a munkaidőből mennyit töltünk a munkahelyen, ezek egyaránt hatással vannak az egyensúlyra. Az esetleges túlóra időt vesz el az otthon töltött időből, a nagy intenzitású munka pedig kimerültséghez vezethet, amely szintén befolyásolja a családtagokkal töltött időt. Az is előfordulhat azonban, hogy az otthoni nézeteltérések hatnak ki a munkavégzésre. Ebből láthatjuk, hogy a munka-magánélet egyensúly nem csupán abból áll, hogy az időt egyenlően osztjuk el a munka és a családi, valamint magánélet között. Az egyensúly mindenki számára mást jelent. Tulajdonképpen nem is egy állapot, hanem a rendelkezésre álló erőforrások megfelelő elosztása az élet területei között, ezek közül az erőforrások közül az idő pedig csak az egyik tényező, az egyensúlyi állapotra több tényező is hatással van.

Egyén

A munka-magánélet egyensúlyára hatással van az egyén személyisége. Az A-típusú személyiséggel rendelkező egyének aktívabbak, munka orientáltak, szenvedélyesek és kompetitívek, ezáltal az ilyen személyiséggel rendelkezők esetén az egyensúly is kibillen. Emellett a munkafüggőség is felborítja a munka-magánélet egyensúlyát. Amikor a munka függőséggé válik, az egyén rengeteg időt tölt a munkahelyén, túlórázik, és a munkaidőn kívül is munkával foglalja el magát. Ennek hatására gyakran elidegenedik a családjától, barátaitól és egészségügyi problémái is lehetnek.

Család

A munka-magánélet egyensúlyra jelentős hatást gyakorol az is, hogy a család milyen elvárásokat támaszt az egyén felé. Attól függően, hogy mekkora szerepet kell vállalni a háztartási teendőkben, a gyereknevelésben, és mennyi támogatást kell nyújtani a párkapcsolatban, az egyensúly felborulhat. Amennyiben a családi élet több erőforrást követel, például gyereknevelés vagy idős hozzátartozó ápolása esetén, kevesebb energia marad a munkavégzésre, ami teljesítmény csökkenéshez vezet, és stressz forrásául szolgálhat. Ebből adódik, hogy egyedülálló vagy gyermektelen egyének esetén a munka-magánélet kiegyensúlyozatlansága ritkábban fordul elő.

Munkahely

A munkahely a családnál is nagyobb hatást gyakorol a munka-magánélet egyensúlyra. A munkahely igénybe veszi az egyén idejét, erőfeszítését és mentális kapacitását, emellett pedig nemcsak hatékonyságot, de hűséget is elvár a dolgozóitól. Munkából való hazatérés esetén nem minden esetben sikerül a munkahelyi nehézségeket is kint hagyni, egy stresszes nap után gyakran visszük haza az aznapi terheket is.

Az egyensúly felbomlásának következményei

Amennyiben a munka vagy a magánélet területén stressz keletkezik, az egyensúly felborul és a stressz az élet más területeire is kihat. Ha ez tartósan fennáll, befolyásolhatja az általános jóllétet, élettel való elégedetlenséget okozhat, és elhúzódó szomorúsághoz vezethet, amely alkohol- és droghasználat alapjául szolgálhat. A munka-magánélet egyensúlytalansága biztosít talajt a kiégésnek is.

Az egyensúly azonban fenntartható, csupán tudatosság kérdése, hogyan csoportosítjuk az erőforrásainkat, ehhez pedig néhány tippet is kaphatunk a szakirodalomból:

1. Döntsd el tudatosan (és őszintén) mi az, ami valójában fontos: Ahhoz, hogy valódi egyensúly állhasson fenn, fontos, hogy a vágyott és a jelenlegi helyzet között csupán kis eltérés legyen. Előfordulhat, hogy szeretnéd azt hinni, hogy néha más dolgokat is a munka elé helyezel, ez azonban nem jelenti azt, hogy így is cselekszel. Ebben segíthet, ha őszinte vagy magaddal, de kikérheted a családod vagy barátaid véleményét is.

2. Tervezz! Ne csak a munkában, hanem a magánéletben is: A naptáradba ne csak a munkahelyi meetingeket vagy teendőket vezesd, hanem integráld magánéleted fontos dolgait is a teendőid közé. Ilyen lehet egy randi a pároddal vagy egy vacsora a családdal.

3. A sikert ne órákban, hanem eredményekben mérd: Ha a sikert a munkával töltött időben méred, kevésbé leszel motivált a hatékonyság növelésére, mint azok, akik az eredményeket tekintik a sikernek. Ha órákban méred a sikert, kevésbé leszel képes arra, hogy priorizálj és időt tudj szakítani a magánéleti teendőkre is.

4. Ne engedj a társak nyomásának: A társas nyomás gyermekkortól kezdve jelen van életünkben, ez pedig felnőttként sincs másképp. Csupán azért, mert mások 16-18 órát töltenek munkahelyükön, nem biztos, hogy sikeresebbek nálad és neked is ezt kell tenned. Fókuszálj arra, hogy effektíven végezd a munkád és értéket teremts! Ehhez pedig nem sok munkaóra, hanem effektív munkavégzés szükséges. A kettő nem feltétlenül jár együtt.

5. Ne tegyél túl sok "életet" a munka-magánélet egyensúlyban: Ha túl sok energiát szentelsz a munkádnak, előfordulhat, hogy az egyensúly megtartása érdekében igyekszel a lehető legtöbb dolgot megtenni a magánéletedben is. Ez azonban legalább annyira megterhelő lehet a környezet számára, mint a túl sok munka. Az egyensúly lényege a mértékletesség és a stresszmentesség. Feszültséget pedig a túlszervezett szabadidő is okozhat.

Szerző: Garamvölgyi Lilla

Felhasznált irodalom:

Delecta, P. (2011). Work Life Balance. International Journal of Current Research, 3(4), 186-189.

Yester, Marc MD Work-Life Balance, Burnout, and Physician Wellness, The Health Care Manager: 7/9 2019 - Volume 38 - Issue 3 - p 239-246